Az aszály ellenére is biztosított a magyar hal karácsonyra
Bár az idei évben az aszály komoly nehézségeket okozott a hazai haltermelő gazdaságoknak, a karácsonyi időszakban továbbra is elegendő jó minőségű magyar édesvízi hal kerül a piacokra. A vízhiány, a romló vízminőség és a nyári hőhullámok évek óta visszatérő problémát jelentenek, amelyet idén is tovább súlyosított a csapadékhiány és a madarak okozta halfogyás.
Mindezek ellenére a magyar tógazdaságok felkészülten várják az ünnepi szezont. A lehalászások legfontosabb időszaka ősszel zajlik, és a termelők ilyenkor értékesítik az éves étkezési célú halmennyiség több mint felét. A kínálat az élő haltól a különböző feldolgozottsági szintű termékekig terjed, miközben a vásárlók egyre inkább a konyhakész, szálkamentes megoldásokat keresik.
Az idei év kedvező körülményei közé tartozik, hogy a több európai országban terjedő halbetegségek nem érintették a hazai állományokat, így egészséges, jó kondíciójú halak kerülhetnek a fogyasztókhoz. A hagyományoknak megfelelően továbbra is a ponty a legnépszerűbb halfaj, de nő az érdeklődés a busa, az amúr, valamint a ragadozó fajok, például a harcsa és a süllő iránt is.
A halfogyasztás Magyarországon továbbra sem magas, és az elmúlt évben a kereslet az infláció hatására csökkent. A termelők ugyanakkor abban bíznak, hogy az idei karácsonyi időszakban a fogyasztás legalább a korábbi évek szintjén marad, és a magyar hal továbbra is fontos része lesz az ünnepi asztalnak.
Forrás: NAK
Link
Franciaország küzd a szarvasmarha-vírus megfékezésével
Franciaország délnyugati térségeiben gyorsan terjed a szarvasmarhákat érintő, rovarok által terjesztett bőrcsomósodásos betegség, ami emberre nem veszélyes, de komoly gazdasági károkat okoz az állattartóknak. A vírus bőrelváltozásokat idéz elő, visszaveti a tejtermelést, és az exportpiacokat is veszélyezteti.
A francia mezőgazdasági minisztérium adatai szerint december elejéig már 109 járványkitörést azonosítottak országszerte. A hatóságok a terjedés megfékezésére szigorú intézkedéseket vezettek be: minden érintett gazdaságban teljes állományfelszámolást rendelnek el, amit szállítási korlátozásokkal és oltással egészítenek ki.
Ez a gyakorlat azonban heves ellenállást váltott ki a gazdák körében. Több gazdaszervezet aránytalannak és gazdaságilag ellehetetlenítőnek tartja a teljes állományok levágását akár egyetlen fertőzött állat miatt is.
A kormány ugyanakkor kitart a jelenlegi stratégia mellett. A mezőgazdasági miniszter szerint a gyors és határozott fellépés nélkül a betegség akár a francia szarvasmarha-állomány tizedét is elpusztíthatja, ami súlyos hatással lenne a hús- és tejtermékek piacára.
Forrás: Euro News
Link
Mit mutat a 2025–2035-ös agrár előrejelzés?
Az Európai Bizottság közzétette az EU mezőgazdaságának 2035-ig szóló előrejelzését, ami szerint az uniós agrárium továbbra is növeli termelékenységét, de a korábbiaknál lassabb ütemben. A klímaváltozás, az inputanyagok elérhetősége és ára, valamint a szerkezeti átalakulás egyre erősebben formálja a szektort, miközben az EU mezőgazdasága fokozatosan fenntarthatóbb termelési rendszerek felé mozdul el.
Az agrár-élelmiszeripari kivitel továbbra is fontos szerepet játszik a globális élelmezésbiztonságban. A fehérjefogyasztás enyhén növekedhet, részben az idősödő uniós népesség igényei miatt, miközben a munkatermelékenység marad az ágazat fő növekedési motorja, javítva az egy mezőgazdasági dolgozóra jutó reáljövedelmet.
Környezeti szempontból az uniós gazdaságok várhatóan csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátást és a nitrogénfelesleget, ami fokozatos javulást jelez az ágazat környezeti teljesítményében.
Az állattenyésztésben a marha-, sertés-, juh- és kecskeágazat termelése fokozatosan mérséklődik a csökkenő állatlétszám és a változó fogyasztói szokások miatt. Ezzel szemben a baromfi- és tojástermelés növekedése várható, amit erős fogyasztói kereslet támogat.
Forrás: Agriculture EU
Link