Felborult piac, változó szabályok és klímaharc – Friss agrárhírek 2025 nyarából

Drágább a zöldség, mint a hús – felborultak az árak az élelmiszerpiacon

Egyre gyakoribb jelenség, hogy bizonyos zöldségek – például a paradicsom – szezonálisan többe kerülnek, mint a csirkemell. Míg korábban a húsmentes étkezés számított olcsóbb megoldásnak, ma már ez nem egyértelmű. Az árak emelkedésében szerepet játszik, hogy sokan felhagytak az otthoni termesztéssel, így a zöldség- és gyümölcsfogyasztás áttevődött a bolti beszerzésre, ami logisztikai és energia-költségekkel jár. A szezonon kívüli termékek – például fűtött üvegházakban termesztett paradicsom vagy távolról importált eper – előállítása különösen drága.

A drágulás mögött a klímaváltozás is áll: az extrém időjárási jelenségek – fagy, jégeső, aszály – gyakori terméskiesést okoznak. Ilyenkor kevesebb az áru, de a kereslet nem csökken, így az árak tovább emelkednek. A termelők emellett a megugró energiaárakkal és a munkaerőhiánnyal is küzdenek.

Az eredmény: bizonyos növények előállítása ma már drágább lehet, mint az ipari körülmények között tenyésztett baromfi vagy sertéshús termelése.

Fontos növényvédelmi változások kukoricában és szőlőben

A Nébih három jelentős növényvédelmi intézkedést tett közzé. Egyrészt felhívta a figyelmet arra, hogy a kukorica különböző típusaihoz – például szemes, siló, csemege vagy pattogatni való – eltérő növényvédelmi szabályok tartoznak. A gyomirtók kivételével a csemegekukoricára engedélyezett szerek többsége alkalmazható pattogatni való kukoricában is, de a készítmények használata előtt minden esetben ellenőrizni kell az engedélyokiratot.

Másrészt augusztus 19-től változnak az acetamiprid hatóanyagú szerek szermaradék-határértékei, emiatt több készítmény engedélyét módosította a hatóság – egyes kultúrákat töröltek, dózisokat csökkentettek, és változott a várakozási idő is. Emellett szükséghelyzeti engedélyt adtak ki a Pyregard és NeemAzal-T/S készítményekre a szőlő aranyszínű sárgaságot terjesztő szőlőkabóca ellen. Az engedély 2025 őszéig érvényes, ökológiai és hagyományos termesztésben egyaránt.

Rekordmagasságba emelkedtek a marhahúsárak az Egyesült Államokban

Az amerikai mezőgazdasági minisztérium adatai szerint a marhahús ára 2025 januárja óta közel 9%-kal emelkedett, jelenleg átlagosan 9,26 dollárba kerül fontonként. Az éves infláció alapján a steak ára 12,4%-kal, a darált marhahúsé pedig 10,3%-kal nőtt. A szakértők szerint a marhahús árának csökkentése jóval nehezebb lesz, mint korábban a tojásé.

A marhahúsár-emelkedés mögött hosszú távú folyamatok állnak: csökkenő szarvasmarha-állomány, tartós aszály és a drágább takarmány, miközben a kereslet továbbra is erős. Az Amerikai Farm Iroda Szövetség szerint a szarvasmarha-állomány 74 éve nem volt ilyen alacsony, és a termelők haszonkulcsa rendkívül alacsony maradt a magas költségek miatt. Az import hús – főként Argentínából, Ausztráliából és Brazíliából – már az amerikai fogyasztás 8%-át teszi ki, miközben az export 22%-kal visszaesett. A Walmart a költségcsökkentés érdekében új, saját tulajdonú marhahús-feldolgozó üzemet nyitott Kansas államban. A szakértők szerint a jövőbeni árak alakulása nagyrészt a fogyasztói bizalomtól és kereslettől függ majd.

Versenyfutás az aszállyal: támogatások segítik a vízmegtartást

A klímaváltozás és a visszatérő aszályok miatt a hazai mezőgazdaságban egyre nagyobb hangsúlyt kap a vízmegtartás. Az Agrárminisztérium több támogatási formával is ösztönzi a vízkímélő gazdálkodást: 2025-től már az állandó kultúrák vizes élőhelyei is támogathatóak. Kötelezővé vált a tőzeglápok és vízborításos területek fenntartása, valamint a talajeróziót csökkentő művelés.

A KAP keretében beruházási pályázatok támogatják az öntözésfejlesztést, az állam átvállalja a vízdíjat, és külön támogatás jár a közösen működtetett vízgazdálkodási rendszerekre is. További pályázatok indulnak természetközeli vizes élőhelyek kialakítására. A cél: alkalmazkodni az aszályos időszakokhoz és fenntartható vízhasználatot kialakítani az agráriumban.