Emberi H5N5 fertőzés, uniós generációváltás és a hazai vetésszerkezet átalakulása

Embert fertőzött meg a madárinfluenza Amerikában

Az Egyesült Államokban először igazolták emberben a ritka H5N5 madárinfluenza-vírust. A fertőzött egy idős férfi Washington állam Grays Harbor megyéjéből, aki influenzaszerű tünetekkel került kórházba, ahol kimutatták a vírust. A férfi baromfit tartott, állatai vadmadarakkal érintkezhettek – innen eredhet a fertőzés.

A H5N5 eddig csak vad- és házi madarakban fordult elő, emberi fertőzést még nem okozott. A virológusok szerint nincs ok pánikra, de a gyorsan mutálódó madárinfluenza-vírusok miatt az esetet szoros megfigyelés alatt tartják.

Az amerikai hatóságok arra kérik a baromfitartókat és természetjárókat, hogy kerüljék a beteg vagy elhullott madarakkal való érintkezést, és tartsák be a higiéniai szabályokat.

Válság az európai gazdaságokban: eltűntek a fiatal gazdák

Az Európai Bizottság új stratégiát mutatott be a mezőgazdaság „generációs megújulására”, mert az EU-ban a gazdák átlagéletkora 57 év, és mindössze 12%-uk 40 év alatti. A cél, hogy 2040-re megduplázzák a fiatal gazdák arányát.

A tervezett intézkedések között szerepel egy akár 300 000 eurós kezdőcsomag a fiatal gazdáknak, valamint az, hogy a tagállamok mezőgazdasági kiadásaik legalább 6%-át fiatalok támogatására fordítsák. Bővülne az Erasmus program a gazdálkodók számára, létrejönne egy európai földmegfigyelő központ, és támogatnák a gazdaságok átruházását, a földhöz jutást és a földspekuláció visszaszorítását.

Az EU „mezőgazdasági helyettesítő szolgáltatásokat” is létrehozna, amik betegség vagy szabadság idején segítenék a gazdákat. A diverzifikáció – például agrárturizmus, helyszíni feldolgozás, bioenergia – szintén a jövedelmezőség növelését célozza.

Kukoricáról kalászosokra váltanak a magyar gazdák

Magyarországon egyre mélyülnek a régiós különbségek: a Nyugat-Dunántúl és a Dél-Alföld között akár 50–100%-os hozamkülönbségek is kialakultak, különösen kukoricában. A hat éve tartó aszály és az idei eredmények miatt a gazdák vetésszerkezete átalakul: több mint másfél millió hektáron vetettek kalászosokat, miközben a kukorica vetésterülete visszaesik, és jövőre várhatóan csak 700 ezer hektárt ér el. A napraforgó ezzel szemben tovább erősödik, várhatóan 800 ezer hektárra nő a vetésterülete.

A termelők számára egyre fontosabb a termésbiztonság, mert az öntözés feltételei az ország nagy részén továbbra sem adottak. A talaj vízmegtartó képességének javítása, az agrotechnológia és a megfelelő fajtaválasztás vált a túlélés kulcsává: több őszi kalászos, kevesebb tavaszi kultúra, tudatosabb technológia.