Kulcsfontosságú a sertéspestis elleni védekezés, nőtt a magyar baromfiexport

Fontos szabályok a sertéspestis megelőzéséhez

Az afrikai sertéspestis továbbra is az egyik legsúlyosabb állategészségügyi kockázat Európában, és bár Magyarországon jelenleg csak a vaddisznókban mutatták ki a vírust, a környező országokban romló helyzet miatt egyre nagyobb a nyomás.

A betegség emberre nem veszélyes, de a házisertésekre és a vaddisznókra halálos, ráadásul a vírus hetekig-hónapokig életképes marad fertőzött húsban, vérben, eszközökön vagy ruházaton is. A horvát-magyar határtól mindössze tíz kilométerre már fertőtlenítéssel és állományok tömeges elaltatásával próbálják lassítani a terjedést, ezért kiemelt cél itthon a házisertés-állomány mentességének megőrzése.

A védekezés alapja a megelőzés, ami csak akkor működik, ha minden érintett betartja a járványvédelmi szabályokat: a sertéstartás bejelentése, a beteg vagy elhullott állatok azonnali jelentése, kizárólag állatorvosi igazolással rendelkező állatok vásárlása, a higiéniai előírások szigorú követése, valamint az engedélyezett és nyomon követhető takarmány használata mind kötelező.

Egyre több import hús érkezik Európába

Miközben a globális húsipar lassan és óvatosan növekszik. A baromfihús világpiaca 2025-ben a FAO előrejelzése szerint 154,4 millió tonnára nőhet, ami ugyan mérsékelt bővülés, de jól mutatja, továbbra is Kína, az Egyesült Államok, Brazília és az Európai Unió vezet.

A KSH adatai szerint 2025 első három negyedévében a magyar baromfihúsexport 2%-kal nőtt, meghaladva a 163 ezer tonnát. Ezen belül a csirkehús kivitele különösen látványosan, 11%-kal emelkedett, és továbbra is Románia a legfontosabb célpiacunk.

A másik oldalon az import több mint 13%-kal visszaesett, különösen a pulykahús-beszállítás csökkent élesen. A hazai termelés is átrendeződött: miközben a csirkeágazat erősödött, a kacsavágások száma jelentősen visszaesett.

Messze elmarad a világ a metán csökkentési céloktól

A COP30 klímacsúcson bemutatott új ENSZ-jelentés szerint a világ messze elmarad a 2021-ben vállalt metáncsökkentési céloktól, noha a technológia és a szabályozási eszközök rendelkezésre állnak. A metánkibocsátás – ami a globális felmelegedés mintegy 30%-áért felelős – továbbra is emelkedik, miközben 2030-ra csak 8%-os csökkenés várható a jelenlegi ígéretek alapján, szemben a korábban kitűzött 30%-kal.

A legnagyobb kibocsátási potenciált az energiaszektor hordozza, ami önmagában a teljes csökkentés 72%-át adhatná, míg a mezőgazdaság és a hulladékgazdálkodás jóval kisebb részt tesz hozzá. A szivárgásészlelési programok, elhagyott kutak lezárása és a mezőgazdasági vízgazdálkodás optimalizálása gyors és alacsony költségű megoldás lenne.