Dráguló húsárak, brazil hústiltás és romániai juhhimlő alakítja a hazai agrárpiacot

Jelentős drágulás látszik a hazai szarvasmarha-ágazatban

Az AKI adatai szerint a fiatal bika termelői ára 26 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a vágóüsző és a vágótehén ára pedig egyaránt több mint 27 százalékkal nőtt.

A drágulás mellett a vágási kedv is erősödött: 2026 első negyedévében 16,4 százalékkal több szarvasmarhát vágtak le Magyarországon, mint egy évvel korábban. Különösen a tehenek esetében volt látványos a növekedés, ahol több mint 26 százalékos bővülést mértek.

A külkereskedelmi adatok is élénk piacot mutatnak. Az élőmarha-export volumene 15 százalékkal, értéke pedig közel 40 százalékkal nőtt. A magyar élőmarha legfontosabb célpiacai között Izrael, Lengyelország, Olaszország, Horvátország, Koszovó és Egyiptom szerepelnek.

A sertéspiacon ezzel szemben vegyesebb a kép. A vágósertés termelői ára csökkent a tavalyi átlaghoz képest, és több feldolgozott sertéshús-termék ára is lefelé korrigált. Az export ugyanakkor bővült, miközben az élő sertések behozatala mérséklődött.

A nemzetközi piacokon szintén erős mozgások látszanak: az Egyesült Államokban és Brazíliában is emelkedtek a marhaárak, Brazília pedig rekordmértékű marhahúsexportot ért el az első negyedévben. Ez a globális keresletet és a hazai árakra ható nemzetközi nyomást is jól mutatja.

Miért drágul a pulyka, miközben olcsóbb lett a csirke?

A magyar baromfipiacon látványos kettősség alakult ki: a vágócsirke ára csökkent, a vágópulykáé viszont jelentősen emelkedett. 2026 első tizenhét hetében a vágócsirke termelői ára 4 százalékkal csökkentt, míg a vágópulyka ára több mint 12 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A csirke árát részben az erősödő importverseny is lefelé nyomhatja. Ukrajna és Brazília nagy volumenben, sokszor alacsonyabb költségszinten termel baromfit, ezért az innen érkező termékek árversenyt teremtenek az európai piacon. A magyar üzemekben közben jelentősen nőtt a vágási volumen, az export is erősödött, de a Brazília és Ukrajna irányából érkező verseny tovább fokozza az árnyomást. A pulykánál viszont nem alakult ki akkora kínálati nyomás, mint a csirkénél, emiatt az árak emelkedni tudtak.

Megjelent a juh- és kecskehimlő Romániában, Magyarország szigorítja az ellenőrzéseket

Romániában kimutatták a juh- és kecskehimlő vírusát, Maros megyében, egy közel 400 egyedet számláló juhállományban. A fertőzés miatt Magyarország fokozott ellenőrzést rendelt el az élő kiskérődző-szállítmányokra.

A betegség emberre nem veszélyes, az állományokban viszont komoly gazdasági károkat okozhat. Láz, nyirokcsomó-duzzanat, szemhéjduzzanat, orrváladékozás és himlőszerű kiütések is jelentkezhetnek, súlyosabb esetben pedig a tüdőt és a tőgyet is érintheti. Ez nehézlégzéshez és tejtermelés-csökkenéshez vezethet.

A Nébih szerint az egyik legnagyobb kockázatot az illegális vagy ismeretlen eredetű állatszállítmányok jelentik. Ezért a hatóságok — a NAV és a rendőrség bevonásával — szigorúbban ellenőrzik az élő juh- és kecske szállítmányokat, hogy megakadályozzák a fertőzött állatok behozatalát.

A hivatal arra figyelmezteti az állattartókat, hogy kizárólag legális forrásból vásároljanak állatot, tartsák be a járványvédelmi előírásokat, és gyanús tünetek esetén azonnal értesítsék az állatorvost.

Hiába a Mercosur megállapodás, nem jöhet brazil hús az EU-ba

Az Európai Unió 2026. szeptember 3-tól kizárja Brazíliát az élelmiszer-biztonsági szempontból elfogadott országok köréből, miután az ország nem felelt meg az antibiotikum-használat ellenőrzésére vonatkozó uniós elvárásoknak.

A döntés értelmében Brazília nem szállíthat szarvasmarhát, baromfit, tojást és több más állati eredetű terméket az EU piacaira. A korlátozás a húsfélék mellett a lovakra, a mézre, a tojásra és az akvakultúra-termékekre is kiterjed.

A tiltás hátterében az állattenyésztésben alkalmazott antimikrobiális szerek és antibiotikumok használata áll. Az EU szabályai tiltják ezek növekedésösztönző vagy megelőző célú alkalmazását, mert az antibiotikum-rezisztencia globális szinten is egyre súlyosabb kockázatot jelent.

A döntés különösen érzékeny időpontban született, nem sokkal az EU–Mercosur megállapodás ideiglenes hatálybalépése után. Az európai gazdák régóta attól tartanak, hogy a dél-amerikai import alacsonyabb termelési követelmények mellett kerülhet az uniós piacra, ami tisztességtelen verseny helyzetet teremthet.

Az EUl ezzel egyértelmű jelzést adott: a kereskedelmi megállapodások nem írhatják felül az uniós élelmiszer-biztonsági és állat egészségügyi szabályokat. Brazília csak akkor térhet vissza az európai piacra, ha hitelt érdemlően bizonyítja, hogy az állatok teljes életciklusa alatt megfelel az EU antibiotikum-szabályozásának.